Mi a kávé?
A kávé a coffea növény a Rubiaceae családjába tartozik. A kávénövénynek sok fajuk, változatuk és családjuk él a földön. Az a két faj, amihez a legtöbb, kereskedelmi forgalomba kerülő kávéfajta tartozik, a coffea arabica, egy igen összetett faj számos változattal, valamint a coffea canephora, ez utóbbit általában robusta néven emlegetik és ismerik a legtermékenyebb fajtája nyomán.
A kávé az úgynevezett kávéövben, az egyenlítő körül, a Ráktérítő és a Baktérítő között terem. Ma Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amelyet Vietnam, Kolumbia és Indonézia követ a sorban.
A kávé története
A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, illetve az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású ital. Fő hatóanyaga a koffein.
A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik.
- Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították.
- A másik lehetőség az arab kahwa szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra (a fekete leves sohasem jelentett fekete kávét). A 16. században már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette.
Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.
Coffea Arabica (Arabica kávé)
Az Arabica kávét először Linnaeus jegyezte le 1753-ban, a legismertebb típusai a Typica és a Bourbon, melyből több variánst fejlesztettek ki, úgy, mint például a Caturra-t Braziliában, Kolumbiában, vagy a Tico-t Közép-Amerikában.
Általánosságban az Arabica cserjére jellemző a sötétzöld ovális dús levélzet, és hogy szemben a többi fajtával 4 kromoszómával rendelkezik, önbeporzó. Szereti a magaslatok klímáját. Termése ovális, laposkás, két úgynevezett kávészemet tartalmaz, 7-9 hónap szükséges az éréséhez. Termesztik Latin Amerikában, Kelet és Közép Afrikában, Indiában és Indonéziában. Íze a robustánál határozottan finomabb és aromásabb. Alacsony koffeintartalma és savtartalma miatt élettani hatása sokkal jobb a robustáénál.
Coffea Canephora (Robusta kávé)
A Robusta kifejezés a fajták széles választékára utal. A Robustának hatalmas, erőteljes a cserjéje, akár a 10 méteres nagyságot is elérheti. Ellenállóbb az Arabicánál. Termése gömbölyű, éréséhez 11 hónap szükséges, kávészemei kisebbek, mint az Arabicáé.
Termesztik Nyugat és Közép Afrikában, Dél-kelet Ázsiában és Brazíliában is, ahol Conillonként ismert. A robusta kávé cserjéje alacsony tengerszint feletti magasságon terem, ellenálló a hőmérséklettel, szárazsággal és kártevőkkel szemben, a termése viszont kevesebb aromaanyagot és több koffeint tartalmaz. A Robusta kávéban a csersavtartalom lényegesen Magasabb, (kb. 20%-a) a kereskedelmi forgalomban kapható jó minőségű arabica kávékhoz viszonyítva.